Átfordultam a másik oldalamra de valakibe beleakadt a kezem. Kinyitottam a szemem és egy meztelen pasi mellett feküdtem. Nem láttam, hogy ki az mert még minden homályos."
Pislogtam párat és Andy-t láttam meg. Nem volt teljesen meztelen, mert volt rajta boxer. Batman-es látszik, hogy szereti Batman-t. Én is csak fehérneműben voltam. Felvettem Andy felsőjét és úgy lementem. A lépcsőn egy Taylor Momsen és egy Ronnie Radke feküdt. Biztos nem volt már több hely a szobákban vagy nem tudom. Átléptem Radke-t de ő meg megmozdult én pedig felestem benne. A lépcső alján Craig (Escape The Fate énekese) kapott el.
- Kösz.
- Nincs mit. Nem te vagy az első aki repült egyet ma reggel.
- Ki volt még? - kérdeztem mosolyogva.
- Maria. (Maria Brink az In This Moment énekese)
- Értem. - és lerakott Craig. Bementem a konyhába és a barátnőmet láttam meg Chris ölében.
- Úúúú! - húztam el az ú-t.
- Ne 'úúúú'-z. Te pedig így jössz le és Andy-vel aludtál. Ha aludtál.
- Bocs, én valamikor benyomtam a szundi gombot. Nem tudom mikor, mert teljes képszakadás és most pedig fejfájás. - felnéztem az órára és délután 1 van. Csináltam gyorsan két kávét és előkerestem a fájdalomcsillapítót és a kávé mellett felvittem. Elvettem Andy-től egy szál cigit és kiültem a cigi és a kávé társaságában a teraszra. Elszívtam, azután pedig bevettem a fájdalomcsillapító, amire megittam a kávét. Ittam a kávémat és két kezet éreztem meg a vállamon.
- Jó reggelt, szerelmem.
- Jó reggelt, szívem. - köszöntött egy csók kíséretében. Andy-nek odaadtam a kávét és a fájdalomcsillapítót.
- Mi történt este? Onnantól képszakadás van, hogy meghúztam a Jim Beam-et. - kérdeztem meg. Gondolkodott egy kicsit és elkezdte.
- Meghúztad a Jim Beam-et és még rá 2 pohár pálesz. Jól bebasztál és sokat táncoltál. Még akartál inni, de én nem engedtem és bevágtad a durcit. Bezárkóztál a fürdőszobába és utánad mentem. Püföltem szegény ajtót ami megrepedt és meguntad így kinyitottad. Lementünk még táncolni, de Ash behozott egy fakanalat és azzal elkezdte verni az embereket. Mi is elővettünk egyet és elkezdtük püfölni egymást. A karodon van pár lila folt, de azon kívül semmi. A Drama Club-nak elege lett, hogy nem táncolunk, ezért elrakták az összes fakanalat. Amik nálunk voltak az összes eltört. Tovább buliztunk és elfáradtál. Feljöttünk és egy csók kíséretében elaludtunk. Este még betört a szobába Ronnie, hogy nincs hely ahol aludhatna, de te kikülted úgyhogy megdobtad valami keménnyel. Ennyi.
- Ja, akkor azért alszik, Taylor-al a lépcsőn. - elnevettük magunkat. Korgott egyet a hasam, ezért lementünk enni.
- CC, te is felszedtél végre egy csajt. - szólt oda Andy Chris-nek amikor meglátta Piroskát az ölében.
- Al nem egy csaj, hanem Alice vagy A csaj. - oktattam ki a hercegem.
- Oké, oké. - emelte fel a kezét védekezően. Csináltam magunknak szendvicset. Mikor megettük elkezdtünk beszélgetni. Már fél három van és még mindig csak mi vagyunk fel és anyának a temetése négykor kezdődik. Eszembe jutott valami. Elővettem egy fazékot és egy nagy merőkanalat és elkezdtem összeverni őket.
- Felkelni, idióták! Felkelni! - ordibáltam. A FIR énekesét kikerülve felfutottam az emeletre és folytattam amit elkezdtem - Felkelni vagy nem állok jót magamért! Felkelni! - egy 'Fogd be!'-val ajándékoztak meg. Benyitottam minden szobába és beordítottam, hogy felkelni. Fél óra múlva már mindenki fel volt és lejött.
- Ááááá, a fejem! Kis Kellin ha még egyszer így mersz felkelteni neked annyi. - fenyegetett Allan (a Snow White's Poison Bite énekese).
- Hahaha... Pont tőled fogok félni, törpe. - amúgy Allan ugyanakkora volt, mint én és törpének számított. Elkezdtünk szócsatázni és ezt Kellin szakította félbe.
- Hagyjátok abba! - szólt ránk és abbahagytuk - Be kell jelentenem valamit. Szerintem már mindenki tudja, hogy a húgom Anna. Az anyánk - én körbevágtam.
- Az anyukánk.
- Folytasd. - vettem egy nagy levegőt és eleget tettem a kérésnek.
- Az anyukánk meghalt. Ma lesz a temetése 4-kor és megszeretnénk hívni titeket a temetésre. Remélem majd közületek sokan jönnek. - fejeztem be és felmentem a szobába amit Alice adott. Levágtam magam az ágyra és beletemettem az arcom a párnába.
- Wááááá... Nem akarok menni! Nem fogom kibírni sírás nélkül! - ordibáltam.
- Nem baj. Azzal nincs semmi gond. Azzal van gond, hogy ha nem jössz. - hallottam meg a bátyám hangját. Felemeltem a párnából a fejem és ránéztem.
- Utálok sírni. Nem akarok sírni, mert nem akarok gyengének tűnni.
- Nem leszel gyenge attól, hogy sírsz. Előttük nyugodtan sírhatsz ők nem olyanok, mint általában az emberek. Mi nem olyanok vagyunk.
- Minket nyugodtan használhatsz lelki szemetesnek. - lépett be Taylor.
- Hozzánk bármikor fordulhatsz. - csatlakozott Maria.
- Kérj segítséget tőlünk bármiben. - mondta Allan. Nem biztos, hogy pont egy törpétől fogok,de oké.
- Mi a barátaid vagyunk, ha te is annak tekintesz minket. - ez Ronnie-tól fura volt.
- Mi mindig melletted leszünk, mert mi összetartóak vagyunk. - mondta az eddig csendes Vic (a Pierce The Veil énekese).
- Nem azt mondjuk, hogy nincsenek nézeteltéréseink, de egymást sosem használnánk ki, sosem árulnánk el. - folytatta Craig. Bekönnyeztem.
- Srácok. Köszönöm. - és odafutottam megölelni őket. - Imádlak titeket! - ordítottam amikor a Snow White's Poison Bite összes tagja egyszerre ölelt meg, amit én halálos ölelésnek neveztem el.
- Még a végén féltékeny leszek. - durcizott Andy. Mindenki elnevette magát és Andy se bírta tovább ő is nevetett.
- Én elkezdenék készülődni, mert nekem több mint 1 óra kell ahhoz, hogy rendbe legyek. - jelentettem ki két nevetés között.
- Nekünk is menni kellene készülődni. - szólalt meg Jaime (a Pierce The Veil basszusgitárosa). Fél óra múlva kiürült a ház. Csak én, a bátyám és a barátnőm maradt. Elkezdtem válogatni a ruháim között. A választásom egy csipkés ruha lett. Felvettem és felfogtam a hajam. Nem nagyon sminkeltem, mert amúgy is lesírtam volna. Felraktam egy kis alapozót és vízálló szempillaspirált. Mire elkészültem fél négy lett. Lementem a lépcsőn és felkaptam egy magassarkút.
- Kellin, induljunk! - ordítottam fel a testvéremnek.
- Mindjárt csak még Al készülődik. - ordította vissza.
- Al, siess. - ott toporogtam még 5 percet és óhajtottak lejönni.
- Na, végre hogy óhajtottál elkészülni. - mondtam gúnyosan.
- Bocsi, bocsi. - kért bocsánatot.
- Gyorsan menjünk el a virágért.
- Oké. - mondta Kellin.
Anna
Anya szülei és testvére már ott voltak. Kiszálltunk a kocsiból és egyből észrevettek. Odamentünk hozzájuk.
- Sziasztok. - köszöntek a nagyszüleim és anya testvére.
- Sziasztok. - köszönt Kellin. Nekem még ahhoz se volt erőm, hogy köszönjek. Most minden erőm elszállt.
- Jó napot. - köszönt illedelmesen Al és belekaroltam. Bólintottam egyet a nagyszüleim felé köszönésképpen.
- Fogj meg, mert eldőlök. - suttogtam Alice-nak. Bólintott egyet.
- Nagyi, nagypapi és Sarah. Ők itt a húgom Annabella Rose és barátnője Alice. - és most hozzánk fordult - Anna, Alice ők itt Aaron nagypapi, Claire nagyi és Sarah anya testvére. - mutatott be minket egymásnak.
- Al, vigyél oda anyához, létszi. - bólintott és elmentünk. Mikor odaértünk még nyitva volt a koporsó. Elsírtam magam és elkezdtem az élettelen testhez beszélni.
- Szia, anya. Rég láttalak. Hiányzol. Nem töltöttünk túl sok időt és ez fáj. Nem tudtalak megismerni rendesen. Nem tudom, hogy milyen egy rendes, normális, igazi anyuka mellett. Félek, hogy nem leszek jó, mert nem volt kitől tanulnom. A családom a barátaim lesznek. Remélem majd találkozunk még. Nem tudok mit mondani. Andy Biersack lett a fiúm. Mellette boldognak érzem magam. Majd eljövök sokszor a sírodhoz és mesélek majd. Anya, ezt a dalt neked küldöm. - elkezdtem énekelni. - Szia Anya. Majd még találkozunk. - elmentünk onnan. Megnéztem az időt. 5 perc és kezdődik. Megjöttek a srácok. Mindenki eljött aki a bulin volt. Mikor megláttam Andy-t, Alice odavitt és átadott neki. Belekaroltam a szerelmembe és el nem engedtem. A hercegem átölelt én pedig visszaöleltem. Megjött a pap, ami azt jelenti, hogy kezdjük. A pap elmondta a szokásos beszédet, azt is monoton hangon. Ki tudja, hogy hányszor csinálta már ezt. Körülnéztem és láttam, hogy mindenki öltönyben jött. Gondolom van aki ismerte anyát. Megnyugtató, hogy milyen összetartóak tudnak lenni.
- Most megkérném Annabella Rose Quinn-t, hogy énekeljen nekünk. - kért a pap.
- Köszönöm. - mondtam halkan. Elkezdtem megint énekelni. Utat engedtem a könnyeimnek a végén.
- Lehet, hogy nem éppen egy temetési éneknek tűnik vagy az anyukámnak pedig neki írtam. Soha nem tudtam, hogy milyen egy szerető családban lenni, de mikor megtalált és általa megismertem ennyi jó embert, akiket a családomnak nevezhetek 'megtörtem'. Egyszerre jön ki rajtam annyi év kínja. Fáj, hogy csak pár órát tölthettem el Eleonora-val. Alig találkoztunk és máris meghalt. Nem tudta kimondani egyszer sem, hogy szeretlek, egyszer sem tudtunk együtt tölteni egy nyugalmas anya-lánya napot. Nem tudtunk semmit se csinálni. Egy ölelést kaptam tőle és az az ölelés sokat jelent nekem. Szeretettel teli volt. Éreztem, hogy végre boldog lehetek és nem fog semmi sem fájni. Ez nem így alakult. Mindenkinek van az életében egy olyan pillanat amikor már nem bírja tovább és úgy érzi mintha nem itt, ebben a világban lenne a helye. Nekem most jött el ez a pillanat. De a családom bennem tartja a lelket. Mindenkinek itt a helye, ebben a világban, mert nincs egy olyan ember se akinek ne lenne egy vagy több barátja. Van akinek nincs se barátja és szerető családja sem. Várni kell és cselekedni. Kell keresni egy olyan személyt aki elfogadja olyannak aki és ami. Meg kell becsülni őket. A családot és a szerető barátokat is. - a könnyeimtől már alig láttam. A végére már elkanyarodtam anyától, de már mindegy. A koporsót berakták a helyére és mindenki utána dobta a virágot amit hozott. Én a kék rózsát dobtam, ameddig mindenki vöröset.
- Mit akarsz Kellin telefonjával? - kérdezte.
- Felhívom a feleségét, most nagy szüksége van rájuk.
- Rájuk?
- Igen rájuk. A feleségére és a lányára. - kikerestem a számát Katelynne-nek és tárcsáztam.
- Szia, édes. - szólt a telefonba Katelynne.
- Szia, én nem Kellin vagyok hanem a húga.
- Áááá... Szia Anna. Kellin sokat mesélt rólad.
- Ma van anyának a temetése és a bátyámnak nagy szüksége lenne rátok. Hol vagytok most?
- White City-ben az egyik barátnőmnél.
- Az nincs is annyira messze. Eltudtok jönni?
- Persze. Máris indulunk.
- Elküldöm SMS-ben, hogy hová gyertek. Én kint foglak várni titeket.
- Rendben. Szia.
- Szia.
Ezzel bontottam a vonalat. Elküldtem SMS-ben Alice házának a számát. Visszamentünk az eredeti helyünkre, én pedig gyorsan visszacsúsztattam Kellin zsebébe a telefont, ezt Alice meglátta és egy kérdő tekintettel ajándékozott meg. Odamentünk Andy-vel Chris-ékhez.
- Mi volt ez? - kérdezte a barátnőm.
- Felhívtam Katelynne-t, Kellin feleségét hogy jöjjön ide.
- Minek?
- Mert a bátyámnak nagy szüksége van rá. Én nem tudnám megvigasztalni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése