2015. augusztus 14., péntek

59.rész

"- Oké. Akkor ennyi lenne mára, már csak egy dalt kérnék tőletek.
- Akkor legyen a Black Veil Brides, Coffin.
- Akkor jöjjön a Coffin. Sziasztok.
- Sziasztok. - köszöntünk el, integetve és leállt a kamera."

 ~ Kellin szemszöge ~

A The Walking Dead 1.évad utolsó részénél járunk, amikor Anna jön be. Majdnem a kezébe maradt a kilincs.
- Andy! Mit vársz tőle?! Én legyek Andy Biersack kemény barátnője, aki mindenkit leüt?! Bocs, de senki miatt nem változom meg! - ordította Biersack arcába.
- Nem várom el tőled, hogy megváltozz, de azért lehetnél egy kicsit keményebb is. Ez olyan volt mintha nem érdekelne, hogy megdobott és olyanokat mondott rád!
- Eleget kapott a koncerten! Most minek idegesítsem magam még jobban?! Engem nem érdekel az a balfasz! Azt csinál amit akar, de ha beszól tudja, hogy mi lesz! Nem foglalkozom vele! Kész, vége! Én ennyivel letudtam! Nem veszekedek veled! - kivett egy sört a hűtőből, amit elkezdett inni. Hátrament, aztán visszajött a gitárjával. Elviharzott.
- Biersack. Ez most mire volt jó? Tudod, hogy milyen Anna. - szólalt meg Al tetetett nyugodtsággal.
- Fogd be. - mondta és a fogait csikorgatta.
- Menj utána és kérj bocsánatot tőle. - mondta Sammi.
- Dehogy megyek. Nem fogok utána koslatni. Azt csinál, amit akar. 
- Biersack! Addig menjél ameddig szépen mondom. - mondta parancsoló hangnemben Sam. Sóhajtott egyet Andy és elment.

~ Andy szemszöge ~

Miért kérnék tőle bocsánatot?! Én csak jót akarok neki, ezt miért nem képes felfogni, egyik sem! Ahol most vagyok, ide nem nagyon szoktak járkálni. De jó! Fúj a szél! Ordibálást hallottam. Odamentem és megnéztem, hogy mi/ki az.








~ Anna szemszöge ~

Elmentem arra a helyre, ahova még a madár se jár, de itt megtaláltam Motionless-t, aki észre is vett. Elkapott és nekilökött a kerítésnek, a nyakamnál fogva. 
- Anna. De rég láttalak. - azt a pszichopata vigyort, úgy letörölném a képéről - Úgy látom, hogy jól elvagy. Szexibb is lettél - ez alatt az egy nap alatt - a melleid nagyobbak lettek. - elkezdte nyalogatni. Fúj!
- Engedj el, te mocskos perverz állat! - ordítottam. Kapálóztam, de akkor se engedett el. Arcon csaptam. Szorított a fogásán. Mindjárt megfulladok.
- Azt hiszed, hogy csak úgy játszhatsz velem?! Igen?! Akkor rosszul hiszed! - és elkezdett csókolni. Áttért a nyakamra.
- Motionless! Engedd el a csajomat. - jelent meg...
- Andy. - mondtam, mire Cerulli elengedett. Köhögtem párat és elkezdtek verekedni.
- Andy! Hagyjátok abba! - mondtam. Hiába. Andy-t valahogy leszedtem Motionless-ről.
- Gyere, menjünk. - fogtam meg a szerelmem kezét. Jött utánam, egy percre hátranéztem, hogy van-e valami baja. Nem volt semmi, csak idegességet láttam rajta. Megálltam és átöleltem. Elkezdtek folyni a könnyeim.
- Nyugi. - simogatta meg a fejem és adott rá egy puszit is.
- Imádlak, Andy. - dörmögtem a mellkasába.
- Úgy örülök, hogy nem lett ebből semmi. - mondta és éreztem, hogy remeg. Hogy egy kicsit felviduljon és szerintem, ezt mindenki tudja elkezdtem perverz lenni. Először lecsúszott a kezem a hátsójára, amibe belemarkoltam.
- Ezt én akartam csinálni. - mosolyog. Ez már jó jel. A másik kezemmel megfogtam, az övét. A hátsójáról áttértem előre. Megfogtam a férfiasságát, amire felkapott és elkezdett vinni, mint az esküvőkön, a feleséget. A nyaka köré tekertem a kezem és mosolyogtam, mint a tejbe tök. A gitárom ütögette a nyakam, de ez nem érdekelt. Élveztem a pillanatot. Elkezdtem ordibálni.
- Én vagyok a legboldogabb ember a világon! - és sikítottam.
- Tudjuk. - hallottam meg egy hangot. Megálltunk és megnéztük, hogy ki az. Kiugrottam a szerelmem a karjaiból és odafutottam.
- Allan. - és megöleltem.
- Mondtam, hogy Andy-vel boldogabb vagy, mint Motionless-el. - mondtam és visszaölelt.
- Most féltékeny leszek. - hallottuk meg a Bukott Angyalom hangját. Csak nevettünk, de nem engedtük el egymást.
- Na, mi van, Törpe? Hogyan tovább? - távolodtunk el egymástól végre.
- Nem tudom. Majd meglátjuk. - és csörgött a telefonom. Felvettem.
- Mondjad.
- Húgi, indulnunk kell.
- Oké, máris megyek. - és leraktam.
- Na, mi megyünk. Sziasztok. - adtam mindenkinek az arcára egy-egy puszit. Elkezdtünk kézen fogva menni a buszunk felé.
- Nem akarsz velünk jönni? - kérdezte kiskutya szemekkel.
- Hááát... - húztam el az 'á'-t - Majd következőnek. Most a bátyámmal szeretném tölteni az időt. - bocsi, Andy. Hazudnom kellett. Nem lesz következő. Eldöntöttem, hogy már St.Petersburg-nél elfogok menni. Hamar túl akarok esni rajta. Egy csókkal elbúcsúztunk és elment. Ne sírj! Ne sírj! Nyugi. Mondogattam magamban. Bementem és előrementem Jaime-hez. Leültem mellé.
- Mizu, Csipkerózsika? - borzolta össze a hajam.
- Már a következő állomásnál el akarok menni. - meredtem előre.
- Oké, akkor felhívom a haveromat. Amikor odaérünk délután 6 lesz. Mikor indultok?
- Elmegyek egy dokihoz és majd olyan éjfélkor.
- Jó. Amúgy is itt van az egyik barátjánál. Felhívom őt és akkor pontban éjfélkor ott fog várni téged a kapunál. - elővette a telefonját - Tudom, hogy ez nehéz. Gyere ide. - átölelt és a fejem búbjára adott egy puszit. Elkezdte tárcsázni a számot. Elővettem én is a telefonom és hívtam Henry-t.
- Mizu, hercegnő?
- Már holnap Malibuban leszek.
- Oké, akkor mi is. Hogy érzed magad?
- Őszintén? Szarul. Hazudok mindenkinek.
- De, gondolj arra, hogyha ennek az egésznek vége, akkor minden rendben lesz. 
- Én hogy fogok kibírni 9 hónapot?
- Majd gyorsan elmegy az idő. Hidd el. Na, de megyek, mert ezek szétszedik a konyhát. Szia.
- Puszi. - és lerakta. Jaime elindította a buszt és mentünk egyenesen előre. Hátramentem Kellin-hez és az úton mindenről beszélgettünk, aztán elkezdtünk valami nagyon perverz filmet nézni. Fogalmam sincs, hogy mi a címe, de elaludtam rajta. Jaime keltegetett.
- Megérkeztünk. - suttogta nekem. Senki se volt a buszba.
- Hol vannak? - kérdeztem.
- Elmentek próbálni. Gyere, menjünk. Elkísérlek. - bólintottam és felkaptam egy cipőt és a táskám, amiben minden szükséges cucc benne van. Elmentünk egy kórházba, ahol megvizsgáltak. Már egy széken ültünk és vártuk az eredményt.
- Anna. Maga terhes. - mondta monoton hangon a doki, aki nő. Lefagytam. Ez lehetetlen.
- Hány hetes? - kérdeztem.
- 1 hetes. - na, ne. Egy hete feküdtem le, Andy-vel.
- Értem, de kérem írjon 5 napot. Ez nagyon fontos lenne. - furán nézett rám, mire elkezdtem magyarázni- Bólintott és annyit írt rá. Visszamentünk és én elmentem Motionless-hez. Bent volt. Leraktam az asztalra a papírokat.
- Most örülsz? Gyerekem lesz. Tőled. - néztem rá megvetően.
- Ennek csak te örülhetsz. Nem halsz meg és senki sem körülötted. - nézett rám. Felkaptam a papírokat és elmentem. Bementem a buszba és leültem az ágyamra. Nem volt bent senki. Elkezdtem írni mindenkinek egy levelet. Ez olyan 3 órába telt. Addig mindenki megjött, kivéve Andy-t. nem tudom, hogy mi van vele, de nem volt itt. Na, mindegy. Beraktam őket egy borítékba. Elraktam és elaludtam.
- Anna, kelj fel. - hallottam meg Jaime hangját - Mindjárt itt lesz, a haverom. - mondta, én pedig felkaptam a fejem. Nagyon gyorsan elkezdtem pakolni és pár perc múlva kész is lettem. A leveleket leraktam az asztalra. Névre szólóak voltak. Kellin-nek adta egy puszit. Volt mér pát percem, ezért átmentem Andy-hez. Szerencsére, nyitva volt az ajtó és aludt mindenki. Adtam nekik egy puszit, de Andy-nek egy csókot.
- Tudd, hogy szeretlek és szeretni is foglak mindig. - suttogtam és sírva elmentem. A kapunál már ott várt. Jaime-nek is adtam egy puszit és ölelkeztünk. Beraktuk a csomagomat és beszálltam a kocsiba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése