2015. július 15., szerda

36.rész

"Végeztünk. Fáj a karom. Mindjárt leszakad. De jó volt gitározni. Benyomtam 2 Monster-t és úgy felpörögtem, hogy lelőni se tudnának. Nekem tényleg elment az eszem. Elmentünk Motionless In White koncertre. Nekem teljesen elment az a maradék eszem is. Oké. Nekem kell a kabátja. Egész végig a kabáton volt a szemem. Még a végén félreérti és azt hiszi, hogy őt nézem. Nem nem. Ő egy erőszakos állat. De a zenéje az jó. Ez maradjon köztünk. Utána elmentünk még egy ChrisB-re és utána mentünk vissza Andy-ékhez. Mindjárt kezdenek."
Loptam tőle egy csókot és már ment is fel a színpadra. A közönség őrült visongásba kezdett. Megszólalt a dob és a gitár, ami azt jelentette, hogy kezdődik. Idejött hozzám egy hangmérnök.
- Anna, keresik. - jelentette ki.
- Megyek. - megmondtam a lányoknak, hogy elmegyek és már indultam is. Ki a frász kereshet. Egy postás. Egy postástól akartam megijedni? Komolyan?
- Annabella Rose Quinn? - kérdezte.
- Igen. - bólintottam és átadta a borítékokat. Aláírtam és szerencsétlenül le akartak ütni. Kivertem a srác kezéből a baseballütőt.
- Biztonságiak! - ordítottam és egy csomó sárga felsős pasas jött ide - Leakart ütni ezzel. - mutattam az ütőre elvitték a srácot. 3 boríték volt. Mindhárom a tanfolyamról jött. Kinyitottam és elkezdtem sikítozni.
- Átmentem! Átmentem! - ugráltam. Idejöttek a lányok, hogy mi van?! - Átmentem! - megmutattam nekik a lapokat és együtt kezdtünk el ugrálni. A fotós az meg van és lehetek fényképész. Elmegyek modelleket fotózni. A sminkes, stylist és fodrász azt meg majd jó lesz valamire. Az alap hangmérnökit azt majd tovább fogom csinálni. Legalább a középszintű kell. Visszamentünk és elkezdtünk ott is ugrálni és énekelni. Felfigyelt ránk Andy. Én intettem neki, hogy nem megyek fel. Kész. Végem. Olyan szexi. Még mindig engem nézett. Ráharaptam az alsó ajkamra és ő is ugyanezt tette. Elnevettem magam. Odajött hozzám, elhúzott és megcsókolt. Mindenki előtt a Rebel Love Song kellős közepén. Visszacsókoltam és utána együtt énekeltük tovább. Még van a Lost It All és 2 szám. A Lost It All-on még fent maradtam és én is énekeltem, de nem sokat. Nem azért jöttek az Army-k, hogy az én kornyikálásomat hallgassák. Vége lett a számnak, még gyorsan megpusziltuk egymást és lementem.
- Ügyes voltál, csajszi. - dicsért meg a vörös barátnőm. Sammi és Ella elismerően bólintottak. Megöleltem őket. A következő számokban Al elkezdett lég dobolni, Sam és El pedig lég gitározni és én lég énekelni. Amikor Jinxx és Ash idenéztek elkapta őket a röhögőgörcs ami miatt nem tudtak gitározni. A srácok abbahagyták és mi is. Nem értették, hogy mi bajuk van. A közönség elkezdett sustorogni. Már csak az In The End maradt hátra. Továbbra se tudtak gitározni, így beálltunk a helyükre. Én Ash, Vöröske Jinxx helyére állt. Elkoboztuk a gitárt és a mikrofonokat, aztán a húrok közé csaptunk. Vége lett a koncertnek, lementünk és a srácok leverték a párost.
- Min nevetettek? - kérdezte felhúzott szemöldökkel az ölelő pasim.
- Ezek.... elkezdtek... pogózni.... és..... lég dobolni és stb. - mondta a levegőért kapkodó basszusgitáros. Legyintettünk egyet és elmentünk.  Megittunk egy doboz hideg Monster-t. A kettő utánunk jött és most nem röhögtek. Elmentünk autogrammot osztogatni. Ha a Bukott Angyalomtól kértek, akkor néhányan tőlem is. A végére már leszakadt a kezem. Leültem az énekes ölébe és a mellkasára hajtottam a fejem.
- Soha nem leszek sztár. - jelentettem ki.
- Te már most is az vagy. - mondták a többiek egyszerre. Nevettünk egy sort. A nap további részében vagy feküdtünk vagy ellenkeztünk egymással. Olyan délután 7 körül elindultunk Los Angeles-be. Én Lost Angeles-nek nevezem. Nekem ez jobban tetszik. Az egész utat végigaludtuk. Furcsa, hogy milyen sokat tudunk aludni. Megérkeztünk. Nem volt semmi említésre méltó se Lost Angeles-be, se San Antonio-ban. Mégis van. San Ant-ba, lett egy kis összetűzésem Matty-vel. 5-én voltunk Los Angeles-ben, aztán 7-én Santa Antonio-ban és ott maradtunk még 2 napot. Az egyik napon elkezdtem Allan-el veszekedni. A vége az lett, hogy nem mehetünk egymás 5 méteres körzetébe. Aztán 10-én már ott voltunk Dallas-ban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése